Azt, hogy a bolygó védelmének érdekében a (nagyon) közeli jövőben csökkenteni kell a közúti járművek által kibocsátott károsanyagok mennyiségét, talán senki sem vitatja. Ennek módszeréről azonban már megoszlanak a vélemények. Akadnak, akik szerint megfelelő fejlesztések után a „hagyományos” üzemanyagokkal is teljesíthetők a környezetvédelmi célok. Mások viszont drasztikus megoldásokhoz nyúlnának – egy új javaslat például többek közt az autósvilág egyik legnagyobb kuriózumát is megszüntetné.
A 2030-ra előírt európai klímavédelmi törekvések részeként Németország a jelenlegi évi 160 millió tonnáról 98 millió tonnára szeretné leszorítani a közlekedési eszközök által termelt széndioxid mennyiségét. Ezt egyebek mellett a tömegközlekedés fejlesztésével és olcsóbbá tételével próbálnák elérni, ám egy a napokban nyilvánosságra került környezetvédelmi jelentés több olyan intézkedést is sürget, amik nagy hullámokat kavartak autós berkekben.
A „zsebbevágó” része a csomagnak egy jelentős üzemanyagár-emelés lenne. A jövedéki adó mértékének növelésével a tervezet szerint a benzin ára átszámítva literenként 155, a gázolajé pedig 230 forintnyi euróval nőne, így mindkettő ára a 600-650 forint/liter tartományba emelkedne. Az ötletgazdák természetesen azzal számolnak, hogy a magasabb árak a kereslet visszaesését idéznék elő, azaz az emberek egész egyszerűen kevesebbet autóznának.
A javaslat legnagyobb visszhangot kiváltott eleme mégsem ez, hanem amelyik 120 km/h-ban határozná meg a maximális sebességet az ország autópályáin – azaz megszüntetné a világviszonylatban is egyedülálló „korlátlan száguldást”, amely jelenleg a német sztrádák 70%-án van érvényben. Érvként természetesen a fogyasztást említik, amely magasabb tempónál ugrásszerűen növekszik, és értelemszerűen fokozza a károsanyag-kibocsátást is.
A kilátásba helyezett változtatások persze messze nemcsak a személyautókról szólnak, kimondott cél például a közúti teherszállítás vasútra terelése, sőt, a légiközlekedés jelentős megadóztatása is. A javaslat ezen kívül további támogatásokkal ösztönözné az elektromos autók terjedését – ami azonban Németországban nem jelentené egyértelműen az autópark zöldülését, hiszen a villamosenergia jelentős részét a nem épp környezetkímélőnek számító szénerőművek termelik meg. Éppen ezért sokan hozzáteszik, nem kell „démonként” tekinteni a hagyományos üzemanyagokra sem, hisz a technológia fejlődésével a dízeles járművekkel is elérhetők olyan kibocsátási mutatók, amelyek segítenek a gyártóknak megfelelni a hamarosan szigorodó előírásoknak is.
Egyelőre még nem tudni, mit szólnak majd az ötletekhez a döntéshozók, mindenesetre a legkisebb esély az autópályás sebességhatár bevezetésére van, ezt ugyanis már idén is leszavazta a német parlament. Akkor egyébként még a környezetvédelmi tárca szakértői is úgy látták, a limit nem csökkentené lényegesen a sztrádán közlekedők ökológiai lábnyomát, például azért sem, mert az autósok nagy része eleve nem lépi át a 120-130-as határt.